Rólunk

Üdvözlégy nemes uram!
Ne álldogállj kinn e cudar időben, kerülj beljebb rendünk házába, s elegedj fel borunktól. Messziről vetett ide a sors bizonyosan, hisz címered nem ösmerem, ám itt, az johanniták szentélyében békében hajthatod álomra fejed. Sebeid ellátjuk, s ha “lándzsákra” van szükséged, további utadon segedelmet nyújtunk fegyverinkkel. Hírünk úgyis megelőz minket, lleneink rettegik pajzsfalunk melyről mondák: “rajta átalhatolni még az Isten sem képes”. Fehér keresztes fekete lobogónk minden rezdülése félelmet kelt, hisz harci taktikáinknak, merészségünknek nincsen párja, hogy is lenne hiszen rendünk az egyedüli Johannita lovagrend ez országban. S ha a pajzsfal felbomlana, csatakabátjainktól vörösödik az csatatér ahogy az ellenre rontunk. Meg nem szaladunk, mert diadalig vagy dicső halálig küzdünk, Istent szolgáljuk, s az ő ege alatt harcolni, vagy trónusa mellett állani egyaránt megtisztelő.
Küldj futárt sebtiben ha vész fenyeget, de békésebb időkben is engedünk hívásodnak, hogy udvarod népének kedvére egy csapat villogó pengéjű Johannita, zászlaival és lándzsa erdeivel rohamra induljon várad mezein.
“Ave Maria Verum Corpis…”

Testvériségünk egy olyan kor szellemét próbálja megidézni, mely az európai lovagi erények, fogadalmak, párviadalok világát megjelenítve lehetőséget ad a szemlélőknek, hogy egy pillanatra újra a középkor világába képzelhessék magukat és átélhessék annak minden percét és izgalmát. A középkori lovagi hagyományőrzés számunkra nem csupán egy örömteli küldetés, melyet szívvel és lélekkel, kitartó elszántsággal végzünk, hanem egy olyan hivatás, mely azzal a céllal indult útjának, hogy a korhűséget és a történelmi hitelességet fenntartva egy a Szentföldön harcoló egyházi lovagi közösség különleges ágát bemutassa.
A kivételes lovagrend pedig nem más, mint a Johannita Lovagok Testvérisége melynek történelmi és – a méltatlanul elfeledett – harcászati múltjának bemutatására esküdött csapatunk.
Hisszük, hogy értékválságban küszködő világunkban szükség van a hagyományőrzésre, nem csak az elmúlt korokban fogódzót kereső maréknyi lovagi csapatunknak, hanem a közönség számára is, aki nyitott e kor szelleme és a lovagi eszméje, harcászata iránt.
Bízunk abban, hogy a lovagi hagyományok ápolásával, a katonai hagyományőrzéssel egy olyan világára nyitunk ablakot, mely talán az egyik legtisztább, és legmagasztosabb képviselőinek örökéből a Johannita lovagok – e minden földi hívságot elutasító, rendíthetetlen, harcos szerzetesek – világából tár elénk, s feléleszti – a kortársak által is elismert – hadi és harcászati múltjukat, melyet – a kiemelkedő karitatív tevékenységük mellett – méltatlanul elfeledett a világ.
Célunk, hogy mind egyénileg, mind a közösségünk által megvalósítsuk a lovagság által megtestesített ideált, a szellem békéjét, a test harcossá edzett szilárdságát.
A Johanniták győzhetetlen keresztjének jele alatt összekovácsolódott katonai hagyományőrző testvériségünk meggyőződése, hogy a lovagi élet bemutatása és ápolása fontos még akkor is, ha a lélek csupán egy pillanatra mártózik meg a lovagvilág és lovagi eszme élményében.
A katonai hagyományőrzést többnek gondoljuk, hisszük, és valljuk, hogy ez számunkra életforma, nem csak az önmagáért való szórakoztatást, hanem a tudományos értékű, népszerűsítő ismeretterjesztést is kitűztük zászlónkra.
Magyarországon csapatunk az egyetlen Lovagrend, amely a Johannita lovagok harcászati múltját mutatja be, s egyedülálló abban, hogy a Johannita kultúrát kutatva annak katonai hagyományőrző vonalát éleszti fel és tárja a közönség elé. Ezért a „Johannita” nevet méltón viseljük, s mindent megteszünk azért, hogy ne hozzunk rá szégyent.
A történelmi hitelességre ügyelve, kellő fegyelemmel és tisztelettel viseljük korhű felszerelésünket, melyben megjelenésünkkor egy szilárd, egységes csapat látványát kínáljuk a nézők számára.

Az országban szintén egyedülállóan jelenítjük meg az európai és szentföldi csatatereken az ellenség szívét jeges félelemmel dermesztő Johannita csatasort. Korhű, látványosan együtt mozgó, pajzsfalas, lándzsás harci formációk összeállítását és páros küzdelmeket állít fel a csatatéren, bemutatva a Johannita Lovagok fegyelmezett és felkészült harcászati ismereteit és technikáit.
Napjainkban a Johannita Lovagok neve és kora ismét a figyelem, az európai kulturális érdeklődés középpontjába került. Közel nyolcszáz esztendő távlatában ideje ismét feléleszteni e lobogó fekete köpenyű világító fehér keresztes szerzetesek emlékét és megismertetni különleges harcászati múltjukat is az emberekkel. Lehet, hogy lesz akit a Johannita gazdagság, a kincsek, mást a katonai bátorság és félelmet nem ismerő elszántság tesz kíváncsivá. A lényeg, hogy megismerjék a Johannita Lovagok világát, e vasfegyelemmel kiképzett, törhetetlen bátorságú, közösségben harcoló emberek rejtett és titkos életét. Kinek a Szentföldön, de akár Hazánkban is minden kincse a csatában megtépázott, fekte köpenye, és életének egyetlen társa a kardja volt. Mi ezt a megtapasztalt „csodát” szeretnénk igaz szívvel továbbadni és elmesélni örökeinknek.
E levél zárásaként kérem engedje meg, hogy fényes, királyi udvarában maréknyi, elszánt kis közösségünk, a Johannita lovagok zászlaival, és a középkor óta nem látott „lándzsa erdejével” rohamra induljon a látogatók figyelmének meghódítására!

Egyesületünk 2008-ban alakult. Hagyományőrző csapatunk a legelső harcos egyházi lovagrend, a johanniták (János lovagok) XIV. századi katonai teljesítményének minél szélesebb körben történő, oktató és szórakoztató jellegű bemutatását tűzte zászlajára.
A kortársaik által is nagyra becsült rend hadi szerepének megidézése méltatlanul szorul háttérbe a közjótékonyság és a betegápolás felidézése mellett.
Az egyesület tagjai nők és férfiak, fiúk és lányok vegyes összetételben. Egyben viszont hasonlóak, a történelem és a középkori lovagi hagyományőrzés iránti érdeklődésük határtalan. Rendszeres gyakorlásaink alkalmával nagy hangsúlyt fektetünk a lovagi hadviselés alapjául szolgáló fegyverek (különböző méretű kardok, kelevéz, íj, lándzsa, pajzs stb.) szakszerű használatára. Az országban egyedülálló módon tudjuk bemutatni az alakzatban, pajzsfallal történő hadviselést. Találkozásaink során fő szerepet kap a szabadidő hasznos eltöltésén túl – a felszerelések készítése, közös karbantartása, megújítása is.

Bemutatóinkon ízelítőt adunk a múlt egy tiszteletre méltó darabjából, bemutatjuk a korhű fegyvereket, ruházatokat, védőfelszereléseket.

A harci bemutatón pajzsos lándzsás hadi csapatmozgásokat és páros küzdelmeket mutatunk be, karddal, csatabárddal, pajzsokkal, íjakkal. A fegyvereket, pajzsokat és egyébb védőfelszereléseket, a táborunkban kézbe is vehetik az érdeklődők.

Kard és Kereszt Johannita Testvériség

“Tuitio fidei, obsequium pauperum – A hit védelmében, az elesettek szolgálatában”